Szaúd-Arábia

Article in other languages:

المملكة العربية السعودية
al-Mamlaka al-Arabijja asz-Szaúdijja
Szaúd-Arábia zászlaja Szaúd-Arábia címere
zászló címer
Himnusz: Aash Al Maleek
Szaúd-Arábia fekvése
Főváros Rijád
Államforma Abszolút monarchia
 - Király Abdullah bin Abdul Aziz



Hivatalos nyelv arab
függetlenség  
 - Egyesítés 1932. szeptember 23. 
Terület  
 - Összes 2 149 690 km² (14.)
Népesség  
 - 2003 évi becslés 26 417 599  (45.)
 - Népsűrűség 12 fő/km²
GDP
 - Összes 307,77 milliárd USD (22.)
 - Egy főre jutó 11 650 USD
HDI ()  (.) – 
Pénznem Szaúdi riál (SAR)
Időzóna (UTC+3)
Internet TLD .sa
Nemzetközi gépkocsijel SA
Hívószám +966
AZ ENSZ és az IMF tagja.

Saudi Arabia-CIA WFB Map.png

Szaúd-Arábia (arabul: المملكة العربية السعودية) ország az Arab-félszigeten. Az ország nevének első része Abdel-Aziz ibn Szaúd, az első király nevét őrzi, akinek családja továbbra is uralja az államot. Fővárosa Rijád (4,6 millió lakos/2008.)

Tartalomjegyzék

Földrajz

Szaúd-Arábia domborzati térképe

Domborzat

Felszínének központja az északről és délről kő- és homoksivatagokkal övezett Nedzsd kopár fennsíkja. A félsivatagi sztyeppvidéket keletről – Földünk kőolajban leggazdagabb vidéke – a Perzsa-öböl menti síkság határolja. A fennsíkot nyugatról a Vörös-tenger árkára meredeken leszakadó hegyvidék kíséri. Gazdaságának alapja hatalmas kőolajvagyona. A Föld legjelentősebb készleteivel rendelkezik és az első számú exportőr is.

Vízrajz

Az egész, nagy kiterjedésű országban nincs egyetlenegy állandó vízfolyás vagy természetes tó sem. Az időnként előforduló felhőszakadások vizét vádik vezetik le.

Éghajlat

Az ország legnagyobb részére a szélsőségesen meleg és száraz időjárás jellemző. Így nyáron előfordul az 50 °C feletti hőmérséklet is, az eddig mért legmagasabb hőmérséklet 51.7 °C volt. Télen fagy és hó is előfordulhat a belsőbb területeken illetve a magasabb hegyekben, de ezekre a természeti jelenségek egy-két alkalommal tapasztalhatóak csak egy évtized alatt. Az eddig mért legalacsonyabb hőmérséklet az ország területén -12 °C volt. Az átlagos téli hőmérséklet januárban 8-20 °C között mozog az ország olyan belsőbb városaiban mint Rijád, és 19-29 °C között a Vörös-tenger partján fekvő Dzsiddában. Az átlagos nyári hőmérséklet júliusban pedig 27-43 °C Rijádban és 27-38 °C Dzsiddában. Az éjszaka az ország belsőbb, sivatagos területein még nyári időszakban is csípősen hűvös, mivel napnyugta után a homok hamar kiadja magából a meleget. Az átlagos évi csapadék mennyisége alacsony (100 mm körüli a legtöbb régióban), de a hirtelen felhőszakadások, akár kisebb árvizeket is okozhatnak. Az átlagos évi csapadékmennyiség Rijádban 100 mm és majdnem kizárólag január és május között esik, Dzsiddában 54 mm, ami jellemzően november és január között hullik le.

Élővilág, természetvédelem

A sivatagok növényzete gyér, szárazságtűrő fűfélék és cserjések fordulnak elő. Az oázisokban apró termetű madarak élnek. A némileg hűvösebb és csapadékosabb hegyekben kőszáli kecske, vadmacska, pávián, farkas és hiéna él. A tengerekben a korallzátonyok élővilága gazdag.

Nemzeti parkjai

Történelem

Noha a területnek, amelyen az állam ma megtalálható, ősi történelme van, a Szaúd család eredete 1744-re vezethető vissza. Ekkor ugyanis Mohamed ibn Szaúd, Diriyah város uralkodója egyesítette erőit Muhammad ibn Abd-al-Wahhab vallási vezetővel. Az így létrejött szövetség képezi az alapját a mai dinasztiának, amely Szaúd-Arábiát irányítja. Az alapítást követő 150 év a Szaúd dinasztia számára hullámzó sikereket hozott amint a Szaúdi uralkodók Egyiptommal, az Ottomán Birodalommal és más helyi dinasztiákkal versengtek a félsziget feletti uralomért.

A mai állam létrejötte Abdul Aziz Ibn Szaúd nevéhez köthető, aki mint a fundamentalista vahabita szekta feje, megszerezte az uralmat Nedzsd (1914), majd Hidzsáz (1925) felett, Szaúd-Arábia néven egyesítve a területeket.

1938-ban fedezték fel az ország óriási kőolaj-készletét. A nagyszabású kitermelés 1946-ban indult. Azóta a kőolaj Szaúd-Arábia nemzetközi befolyásának az alapja.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

A szaúdi állam abszolút monarchia amelynek legfontosabb intézménye, maga a Szaúd dinasztia, amelyben a hatalom férfi ágon öröklődik. Az országnak nincs alkotmánya, sem választott kormánya (nem tartanak általános választásokat), így ezek hiányában a királyi jogkört hivatalosan nem korlátozza más, mint az iszlám szent könyve a Korán, amely betölti az alkotmány funkcióját, és az iszlám jogrendje, a Saría.

Ugyanakkor a királynak döntései során egyetértésre kell jutnia a vallási vezetőket tömörítő ulemával, a jellemzően az uralkodói család tagjaiból álló Miniszterek Tanácsával. Emellett Fahd király a 20. század végén felállított egy - jelenleg 150 fős - királyi tanácsadó testületet a Súrát, amellyel a király szintén konzultál fontosabb döntései előtt.

Az állam irányítására vonatkozóan az egymást követő uralkodók saját szabályokat állítanak fel. A társadalom elismert tagjai több alkalommal szót emeltek már az állam demokratizálásáért,[1] az alkotmányos monarchiáért, a választójog bevezetéséért, de ez idáig ez az igény süket fülekre talált az uralkodóknál, rosszabb esetben rosszallást és börtönbüntetést vont maga után.

Királyok

  • Abd al-Azíz Ál Szaúd (1932-1953),
  • Szaúd bin Abd al-Azíz Ál Szaúd (1953-1964),
  • Fejszál bin Abd al-Azíz Ál Szaúd (1964-1975),
  • Hálid bin Abd al-Azíz Ál Szaúd (1975-1982),
  • Fahd bin Abd al-Azíz Ál Szaúd (1982-2005),
  • Abdulláh bin Abd al-Azíz Ál Szaúd (2005 óta),

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Politikai pártok

Az országban a pártok működése tilos.

Közigazgatási felosztás

SaudiArabiaNumbered.png

Az országot 13 tartomány (mintaka, tbsz. manátik) alkotja:

  1. al-Báha
  2. al-Dzsauf
  3. al-Hudúd as-Simálijja („az északi határ”)
  4. al-Madína al-Munavvara (Medina)
  5. al-Kaszím
  6. ar-Rijád
  7. al-Mintaka as-Sarkijja („a keleti tartomány”)
  8. Aszír
  9. Háil
  10. Dzsázán
  11. al-Makka al-Mukarrama (Mekka)
  12. Nadzsran
  13. Tabúk

Védelmi rendszer

Searchtool right.svg Bővebben: Szaúd-Arábia hadereje

Népesség

Általános adatok

Az ország népességét 2008 júliusában több mint 28 millió főre becsülték,[2] amely magában foglal több mint öt és félmillió bevándorlót illetve vendégmunkást. A '60-as évekig a lakosság többsége nomád volt, de a robbanásszerű gazdasági fejlődés és a vele járó településszerkezeti változások, településfejlesztések következtében mára 95% letelepedett. A rabszolgatartást 1962-ben törölték el. A születési ráta 2008-ban 28,85 fő, míg a halálozási ráta 2,49 fő ezer lakosra vetítve. Néhány városban és sűrűn lakott oázisban a népsűrűség meghaladja az 1000 főt négyzetkilométerenként. Az emberek 86%-a városban lakik.

Legnépesebb települések

Searchtool right.svg Bővebben: Szaúd-Arábia városai

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A lakosság körülbelül 90%-a arab. További körülbelül 10% dél-ázsiai származású. Ezen kívül az országban élnek még európai és afrikai munkások is. A legnagyobb számban vendégmunkások a következő országokból érkeztek a szaúdi királyságba: India, Banglades, Fülöp-szigetek, Pakisztán, Egyiptom, Jemen, Indonézia, Sri Lanka, Szudán, Törökország. 1990-ben 800.000 jemeni vendégmunkást utasítottak ki az országból, ezzel büntetve Jement az Irak elleni háborút ellenző hozzáállása miatt. Megközelítőleg 240 000 palesztin él az országban, akik nem kaphatnak állampolgárságot, hogy ne veszítsék el identitásukat és a lehetőséget, hogy a későbbiekben visszatérjenek szülőföldjükre.

A vallás tekintetében az ország 70%-a vahabita, 30% szunnita.

Hivatalos nyelv: Arab

Szociális rendszer

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Gazdaság

Szaúd-Arábia gazdasága az olajra alapul: az állami bevételek 75, az exportbevételek 90%-a ebből származik. Az olajipar állítja elő a GDP 45%-át. Becslések szerint az országban található a Föld olajtartalékainak 24%-a.[3]

Általános adatok

Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja. 2013-ban új pénznemet fog bevezetni a halídzsit.

Gazdasági ágazatok

A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mezőgazdaság 1,0%; ipar 75,7%; kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés 9,4%; egyéb 13,9%;

Mezőgazdaság

A területek csak kis százaléka művelhető, mégis a lakosság túlnyomó része földművelő. Az öntözetlen földeken rövid tenyészidejű növényeket tudnak termeszteni, amelyek a nyári aszály előtt betakaríthatók. Ilyen a búza, árpa, szőlő, mandula, pisztácia de a szikesedés miatt a földeket pihentetni kell. Az öntözött földeken nagyobb a lehetőség. Nedves szubtrópus növényei is termeszthetők, mint például a citrusfélék, de az öntözetlen területek növényei is megteremnek kisebb kockázattal, s nagyobb termésátlaggal.

Ipar

Feldolgozóipar: kőolaj-finomítás, cement- és műtrágyagyártás, vaskohászat, acélgyártás, elektromos gépgyártás, élelmiszeripar, üveg-, kerámia-, bőr- és háziipar. Az ország legnagyobb ipari vállalata a rijádi székhelyű Saudi Arabian Basic Industries Corporation,[4] mely főként kémiai alapanyagokat, műanyagokat és műtrágyát gyárt. Bányászata a kőolajra és a földgázra épül. Egyéb termékek: gipsz, márvány, tengeri só.

Kereskedelem

Szaúd-Arábia iparcikkekből és közszükségleti cikkekből behozatalra szorul. Kiviteli cikkek: kőolaj, kőolajtermékek, néhány mezőgazdasági termék. Legfontosabb kereskedelmi partnerei: USA, Japán, Franciaország, Olaszország, Németország, Nagy-Britannia, Hollandia, Szingapúr, Koreai Köztársaság.

Az országra jellemző egyéb ágazatok

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Közlekedés

Szaúd-Arábia vasúthálózata 1392 km, közúthálózata 151 470 km. Tervezés és építés alatt van egy új nagysebességű vasútvonal, a Haramain HSR. Az országban 71 repülőtér és 12 kikötő van.

Kultúra

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Oktatási rendszer

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kulturális intézmények

Szaúd Arábia területén van a mohamedánok legfontosabb zarándokhelye: Mekka városa, benne a Kába-szentély. Az évi zarándoklat óriási tömegeket mozgató esemény.

Kulturális világörökségi helyszínek

Tudomány

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Művészetek

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Hagyományok, néprajz

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Gasztronómia

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Turizmus

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Sport

Searchtool right.svg Lásd még: Szaúd-arábiai labdarúgó-válogatott
    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Média

Televíziók

  • Saudi TV 1
  • Saudi TV 2
  • Ekhbariya TV
  • Al Ryadiah TV
  • Al Majd TV

Újságok

  • Arab News
  • Jazirah
  • Madinah
  • Arabia Online
  • Asharq al Awsat
  • Saudi Gazette
  • Al Eqtisadiah
  • Itidal
  • Al Saudia Al Yawm
  • Al – Watan

Ünnepek

Jegyzetek

  1. ^ [1] Kitekintő - Alkotmányos monarchiát követeltek Szaúd-Arábiában]
  2. ^ [2] CIA - The World Factbook: Saudi Arabia]
  3. ^ [3]
  4. ^ Saudi Basic Industries Corporation (SABIC)
  5. ^ [4]Tájékoztató a Világörökség Bizottság 32. üléséről (2008 július 11.)]

Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szaúd-Arábia témájú médiaállományokat.

Források

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Saudi Arabia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul.
  • BODOLÓCZKI Linda: Vallás: megy vagy marad? a szaúd-arábiai királyság napjainkban, Szocháló, 2003 Tél
  • Encycloprdia Britannica Hungarica ver. CD/2005.
m • v • sz
Arab Liga
m • v • sz
Monarchiák
Földrajzi alapon
Corona imperial cerrada reino unido.svg
Abszolút
Brunei · Szaúd-Arábia · Szváziföld · Vatikán
Parlamentáris
Országon belüli monarchiák
Ankole · Buganda · Bunyoro · Busoga · Toro
Egyéb
Alo · Sigave · Uvea
P globe.svg Ez a földrajztudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Sza%C3%BAd-Ar%C3%A1bia”

Questions for article: fejszal bin abd al aziz al szaud képek, fejszál bin abd al aziz al saud képek, országinformáció líbia, országinformáció szudán, saudi tv2

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.


IHS Europe: Infrared Heating Systems for Home and Business.